Vonat ütközött devecser és ajka                           között!

       Vonat oldalának ütközött egy kamion Devecser és Ajka között kedd                     délután! A kamion és a mozdonyvezető nem sérült meg!  

   Megszűnt a nyírvidéki kisvasut        

A Nyíregyházától-Dombrádig közlekedő kisvasutat 1905 december 20-án                                                   adták át!                  

 A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított kisvasúti hálózat, melynek két vonala mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával.

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került aBodrogközi Gazdasági vasuttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.

2009 Szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. December 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.

A kezdetek 

A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mmnyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.[2] A személyforgalom 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon. A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonnatengelyterhelést engedélyeztek.

A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamosmotorkocsikkal oldották meg. észeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.

Az egyesítés 

1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt. Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187  kilométert.

A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízel üzemű mozdonyok vontatták. Az áruszállításban ekkor még gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sárospatak között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Tisza nevű könnyű pótkocsis motorkocsival közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskeny nyomközű közlekedés hazai történetében. A vasúton mind a személy-, mint a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a II. világháború vetett véget, a Tisza-híd 1944-es felrobbantását követően a hálózat végleg két részre szakadt. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Hegyközi Kisvasutat 1980-ban számolták fel.

Az államosítás után 

A II. világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkalerősítették meg.

Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használtgőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg, a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.

A jelen 

Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől.

A közelmúltban a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az utóbbi években elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt a kisvasút komoly utaselpártolást szenvedett, ami a vasút végét is jelentette.

A pályára kihelyezett - egyes vélemények szerint indokolatlan  lassújelek miatt a menetrend tarthatatlanná vált, a mozdonypark rossz állapota miatt több napon keresztül nem sikerült kellő számú üzemkész mozdonyt kiállítani. Emiatt 2009. szeptember 17-től a vonatok „ideiglenesen” csak Nyíregyháza Nyk. és Herminatanya között közlekedtek, a további szakaszokon - pályamunkák miatt - vonatpótló autóbuszok jártak. 2009. december 12-én közlekedett utoljára személyszállító szerelvény a kisvasúton 

Járműállomány 

• 7 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására
• 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, pályafenntartási munkákra
• Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban
• különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
• Egy darab nyitott kocsi nyíregyháza város címerével az oldalán
• 

A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal   a MÁV 142-es számú, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Budapest-Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a Lajosmizse–Kecskemétszakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km. 

Története 

A mai 142-es vasútvonal két szakaszban épült. 1889. június 8-án nyílt meg aBudapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal, a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt. A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfákmaradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével. A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pályahézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.Engedélyezett 

Budapest-Nyugati pályaudvarig80 km/h.

A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009.december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010 július 4-én napi két vonatpárral újraindult.

A kecskeméti Mercedes gyár Just In Time rendszerű logisztikája pontos és megbízható vasúti kiszolgálást igényel. Az autószállító vonatok Cegléd felé fognak közlekedni, de vészhelyzet esetére szükség van egy kerülő útirányra is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A tervek szerint még 2011-ben megindul a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése, a legrosszabb állapotú Kispest - Ócsa szakasz rendbe tételével. A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá teszik vonatkeresztezések lebonyolítására.

Forgalom 

A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik. Budapest és Lajosmizseközött MÁV M41-es dízelmozdonyok által vontatott 5 (nyári időszakban csak 4)személykocsis ingavonatok közlekednek. Újabban a mozdonyos vonatok mellett megjelent néhány példány a 6341 sorozatú motorkocsik közül is. 2009. szeptembere óta a vonalon megjelent néhány a 6342 sorozatú motorkocsik közül, és újabban felújított automata-ajtós Bhv kocsikkal, BDt vezérlőkocsivalösszeállított vonat is megjelent. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. A 3-as metró 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Budapest-Nyugati pályaudvarig közlekedtek.Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt, de 2008. december 14-től ismét az összes járat bemegy a Nyugatiba. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből.

A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmotmotorkocsikkal bonyolítják le.

A teherforgalom rendszeres, több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást. A vonal déli részéről Kecskemétre, az északi szakaszról pedig a Budapest-Ferencváros pályaudvarra továbbítják a teherszállítmányokat. A Kecskeméten és környékükön működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, a vonal északabbi szakaszán Lajosmizsén, Örkényen és Dabason fordulnak meg gyakran tehervagonok. Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal

	0	Budapest-Nyugati pályaudvar
	3,5	Városligeti elágazás 2, 70, 71
		M3-as autópálya
		Thököly út
	4,2	Budapest - Zugló mh.
		üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
	6,9	Kőbánya - Teher
		elágazás a 80a és a 120a felé ("Királyvágány")
		37-es villamos
		A 120a vonal hídja
	7,9	Kőbánya alsó mh.
		elágazás a < A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft. Honlapkészítés ingyen: Ez a weblapszerkesztő alkalmas ingyen weboldal, ingyen honlap készítés... Weblap látogatottság számláló: Mai: 1 Tegnapi: 1 Heti: 1 Havi: 52 Össz.: 4 300 Látogatottság növelés Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét vonatok - © 2008 - 2025 - vonatosgeza.hupont.hu Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen. ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat X A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »